Nagyar
Nagyar
vissza

Luby Kastély

Nagyar központjában három kastély áll, ezek közül legrégibb a feltehetőleg a XVII. század végén, de legkésőbb a XVIII. század első felében épült, ma Luby-kúriának nevezett kastély. A Liptó vármegyéből 1772-ben Szatmár vármegyébe kerülő Luby Károly és utódai a vármegyének széles látókörű, nagy műveltségű tisztségviselői lettek, ennek köszönhetően nagyari kúriájukat a reformkor köz- és irodalmi életének jelentős személyiségei gyakran megtisztelték látogatásaikkal. A Luby kastély a reformkorba Szatmár vármegye kulturális központjává lépett elő. A kastélyban járt a szomszédos (Szatmár)Csekében élő Kölcsey Ferenc. Megfordult a nagyari Luby-kúriában a Himnusz költőjénél vendégeskedő Szemere Pál literátor, akadémikus és Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, valamint az irodalomkedvelő Szalay László és Inántsi Papp Endre is. 
A jellegzetesen barokk kúriát a XIX. század közepén Luby János magtárrá alakította át, miután az épület tőszomszédságában kastélyt épített. A klasszicista stílusban emelt új épületet három oldalról tornác fogta körbe, utcai homlokzata középső részéhez pedig a XX. század elején bejáratot illesztettek, amelyet négy oszlopon álló háromszögletű oromzat díszít. Ez már a kastély újabb birtokosai, Kende Elemér és családja idején történt, akik az épületet az 1870-es évektől lakták. A két kastélyt egykor hatalmas vadgesztenye-park vette körül. A kastélyokkal szemközt található harmadik épület, Luby Géza emeletes kastélya 1878-79-ben épült. A kastélyt a múltban a tulajdonos által tervezett park vette körül, amelynek utca felőli részében gyönyörű rózsaliget árasztotta bódító illatát. Az egykori feljegyzés szerint a park pompájával a Margit-sziget virágágyai sem kelhettek volna versenyre. A környéken „rózsakirályként” emlegetett Luby Géza, aki egyben országgyűlési képviselő is volt, a fővárosban szerzett kertészeti és gazdászati ismeretei révén a nagyari uradalmat sokak által megcsodált mintagazdasággá alakította át. A századfordulón Nagyarban alma-, körte- és barackfák ezrei, valamint cseresznye-, meggy- és szederfák százai kínálták gyümölcsüket. A késő klasszicista stílus jegyeit magán viselő, a XX. század második felében egy ideig általános iskolaként használt, majd megüresedett és életveszélyessé vált épület felújított állapotban 2012-től a „Luby Interaktív Múzeumnak” ad helyet. A kastély előtti parkban az „Antik Rózsák Kertje” várja a látogatókat.

Nagyar
vissza

Petőfi fa

A falu egykori lakói ugyanis tudni vélték, hogy Petőfi Sándor a község (Szatmár)Cseke felőli végén álló, hatalmas lombkoronájú kocsányos tölgye alatt írta A Tisza című versét. Ebből mindössze annyi lehet a valóság, hogy Petőfi Csekébe menet vagy onnan jövet megpihenhetett a Túr mentén akkoriban még számos hasonló fa társaságában álló öreg tölgy alatt. A nagy költő emlékéhez való ragaszkodásnak ugyanakkor szép példája az, hogy a község ezt a fát Petőfi-fának nevezte el, évtizedekkel ezelőtt körbekerítette, tövéhez virágokat ültetett és emléktáblával látta el. Sajnos, a többszáz éves tölgy hosszas betegség és tüzet okozó felelőtlen kezek miatt 1996-ban elpusztult.