Kisszekeres
Kisszekeres
vissza

Kisszekeresi református templom

A Szekeresi család 1351-ben szerzett engedélyt az erdélyi püspöktől, hogy papot és istentiszteletet tartsanak a „Boldogságos Szűznek” szentelt templomban. Ez az épület azonban nem azonos a XIV. századi forrásokból ismert kápolnával, melynek alapfalait részben a mai alatt, részben tőle délre az 1980-as években történt ásatások során megtalálták. A kisméretű templom a XV. században pusztult el. A ma is álló gótikus templomot az 1400-as évek végén emelték. A falusi méretekkel rendelkező, keletelt templom kisebb változtatásoktól eltekintve ma is középkori alakjában áll. Miután a XVI. század közepén a falu a Rozsályi Kun családnak már kizárólagos birtokát képezte, s a későbbiekben kimutatható a család itteni temetkezése is – a szentély alatti sírboltot legalábbis hagyományosan hozzájuk kötik –, leginkább nekik tulajdoníthatjuk a mai templom felépítését. 
A falu és a templom virágkorát a XVII. században élte. Híresen szép harangját Wierd György öntötte. Az eperjesi harangöntő a rézérc mellett ezüstöt is használt, ezt tartják a szép, tiszta hang fő okának. A reformáció terjedésével Kisszekeres is reformátussá vált. A templomot a kálvinisták 1530-ban vették birtokukba és a diadalív lebontásával teremtemplommá alakították át. A XVIII. század második felében készültek el a templom ma is láthat berendezési tárgyai, a szószék és a szószék-korona, a bárka és a papi székek. 1937-ben renoválták, a gótikus ablakot részben, a támpilléreket teljesen visszabontották, a középkori magas hajlású tölgyfa tetőszerkezetet alacsony hajlásúvá alakították és palával lefedték, a homlokzat cementes vakolatot kapott. 1986-1987-ben készült el a kisszekeresi református templom helyreállítási programja és kiviteli terve. A helyreállítás a középkori tömeg visszaállítását tűzte ki célul, a rekonstrukció sikerét jelzi, hogy Kisszekeresi templom a legszebb szatmári templomok közé tartozik.