Csengersima
Csengersima
vissza

Csengersima református templom

A templomra vonatkozó középkori forrás nem ismert, azonban az ismert, hogy a templomot a történelem viharai jelentősen megviselték. Szatmár vármegye egyik legkorábbi temploma a csengersimai. A hitújítás korától fogva a reformátusoké a templom. A XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc, majd az 1709-es pestisjárvány miatt a falu teljesen elnéptelenedik. Néhány év múltán mikor újra életnek indul a falu, tatárok támadnak rá. 1717-ben a tatárok felgyújtják a templomot, mely ezután 10–12 évig pusztán áll. Újjáépítésére 1729–1734 közt kerül sor. 1761-re keltezhető a templom nyugati előcsarnoka és valószínűleg a nyugati homlokzatára ültetett fa harangtorony is. 1891-ben repedéseket észleltek a diadalíven, és 1893-ban az életveszélyesnek nyilvánított templomot bezárták. Ezután jelentős beavatkozások történtek az épületen, melynek során fontos középkori részletek tűntek el.  Lényegében ez az állapot maradt fent a XX. század végéig, amikor Juan Cabello vezetésével alapos régészeti kutatások kezdődtek. Ezek tisztázták a templom történetét.  A teljes műemléki helyreállítás 2000-ben fejeződött be, mely során a csengersimai református templom az ország mintaszerűen helyreállított középkori emlékei közé sorolható.