Bátorliget
Bátorliget
vissza

Fényi erdő

Az 1953-ban országos jelentőségű területté nyilvánított, 298 hektáros Fényi-erdő a lepusztított nyírségi öregerdők legszebb túlélője, nem ritka a 200-300 éves öreg fa sem. A buckavidéken fekvő erdő tölgy-kőris ligetei, gyöngyvirágos tölgyesei mellet nagyvad állománya is értékes. Az erdő szabadon látogatható. Kialakulására jellemző, hogy a régen elhagyott, ősi folyómedrekre homok települt, így vizes laposok, buckaoldalak és száraz buckatetők láncolatából álló, változatos felszín jött létre. Itt aztán főleg a talaj vízviszonyai szabják meg, milyen erdőtípusok tudnak kifejlődni, sokszínű, mozaikos tájat eredményezve.

Bátorliget
vissza

Bátorligeti legelő

A Bátorligeti-láptól nyugatra nagy kiterjedésű homoki gyepek, legelők találhatók. Ezek a gyepterületek az erdőirtás és a legeltetés hatására számos erdőssztyep elemet megőrizve az eredeti élővilágból. A Bátorligeti-legelőt századunk eleje óta az Alföld "legpompásabb kökörcsinmező"-jeként tartja nyilván a tudományos közvélemény. Hajdanán március-áprilisban milliónyi kökörcsin festette lilára a homokbuckákat, amelyeknek utódai, ha megcsappant számban is, kora tavasszal most is csodálatos szépségű virágokat hoznak. A hatalmas gyepet az utóbbi évtizedekben sajnos számos károsítás (gyepfeltörés és felülvetés, melioráció, műtrágyázás, helytelen legeltetés stb.) érte. A Bátorligeti-legelő legjobb állapotban lévő, legértékesebb részeit is tartalmazó sarka, 23 hektár 1986-ban védelem alá került. Ezen kívül azonban a további részek, főleg a kevésbé bolygatott meredek buckák gyepjei (Cserepesi-legelő, Lókert) is páratlan gazdagságú, kipusztulással veszélyeztetett közösségekből állnak. A gyepek együttes megóvására emiatt, és nem utolsósorban tájképi értékük miatt is feltétlenül szükség van, így a védett gyep területének bővítése a közeljövőben várható.

Bátorliget
vissza

Bátorligeti ősláp

Bátorliget a világ azon ritka helyeinek egyike, amely megőrizte ősi állapotát. Az ősláp az egyik legrégebbi és leghíresebb, fokozottan védett terület Magyarországon. Ez az alig 53 hektáros területe őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait, amely káprázatos szépségben tárul a vándor szeme elé. Tuzson János, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára már 1914-ben felhívta a figyelmet, hogy itt egymástól teljesen eltérő jellegű növény- és állatvilág keveredik. Ezután indultak meg a kutatások, sok új fajt is innen írtak le először. 1950 óta védett. Bátorliget és környéke tárja elénk a történelem előtti élővilágból a legtöbbet. Ősi növény- és állatvilágának fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. A buckaközi mélyedésben lévő lápot erdők szegélyezik, megvédve azt a betörő meleg levegőtömegektől, s a víz párolgása tovább hűti a felszínt; az erdők megakadályozzák a ködfelhő tovaáramlását. Ugyanitt, a melegebb dombokon a melegkedvelő fajok találtak otthonra. A láp állatvilága is egyedülállóan gazdag. Jelenleg 804 összetettebb szervezettségű ("magasabb rendű") növényről és 5450 állatfajról tudunk. Az ősláp területén a szigorú védelem miatt csak előre bejelentett csoportokat fogadnak, akik kizárólag a szakvezetővel mozoghatnak a kijelölt feltáró ösvényeken.