Nyíregyháza
Nyíregyháza
vissza

Állatpark

A Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 km-re a sóstói üdülőövezetben kapott helyet a tölgyerdő mélyén. A 30 hektáros területen földrészek fogadják a látogatókat, hogy aki belép, végigjárhassa a Földet, megfigyelhesse miként élnek a világ különböző vidékein az állatok. A park nem egy szokványos állatkert. Megpróbálja eltüntetni a határokat ember és állat között, hogy aki oda ellátogat, azt érezhesse, valóban vadregényes tájakon kalandozik.

Egyedülálló, hogy a park saját szállodával -  Hotel Dzsungel -  rendelkezik. Jelenleg 320 faj, 3200 egyede tekinthető meg, olyan ritkaságok, mint a fehér tigris, indiai orrszarvú, fekete jaguár, szirti cápa, jegesmedve, afrikai elefánt, s olyan különleges állat bébivel is meglehet ismerkedni, mint például a 2007 szeptemberében született első Magyarországon született elefántborjú.

Nyíregyháza
vissza

Evangélikus nagytemplom

Nyíregyháza múltjának gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, kezdetben Nyír néven állt itt falu. A török ide is halált és pusztítást hozott, letarolta, magával ragadta a falut és népét. A romlás évszázadainak elvonultával munkáskezekre volt szükség, akik a romokon új világot építenek. Így esett a választás a Békés vármegyében élő szlovákokra, akik Szarvasról elindulva új otthonra találtak. A tirpákság érkezésével valami megmozdult, a falu népe kezébe vette sorsát és az álmos kis poros település szárba szökkent. Az evangélikus templom és a mezővárosi rang megszerzése a jelképe annak az emberfeletti munkának, amit a tirpák örökség adott.


A Nyíregyházán letelepedett evangélikus hitű tirpákság kezdetben nem gyakorolhatta szabadon vallását. 1781-ben komoly fordulatot hozott II. József trónra lépése. Az általa kibocsátott Türelmi Rendelet következtében országszerte fellélegztek a protestánsok és épültek meg templomaik. 1782-ben a nyíregyháziak is elküldték templomépítési és lelkésziktatási kérelmüket a budai Helytartótanácshoz, majd néhány hónap múlva a templom tervezetét. A Helytartótanács a Giuseppe Aprile bergamói építész által tervezett, nagyméretű templomot szükségtelennek ítélte, kisebb templom építésére utasította a gyülekezetet. A nyíregyháziak azonban a létszámbeli növekedés reményében elküldték a tervet Bécsbe is, ahol azonban jóvá hagyták és megépülhetett monumentális templomuk Giuseppe Aprile eredeti tervei szerint. Az alapkövet 1784. március 25-én tették le és 2 és fél év múlva, 1786. október 22-én, reformáció ünnepe előtt egy héttel sor került felszentelésére.  templom egyszerű, díszítéstől mentes volt, belseje ridegséget árasztott. A gyülekezetet folyamatosan a bővítésen fáradozott a templom 1786-os felszentelésétől egészen 1936-ig, amikor végleges külső-belső megjelenését elnyerte. 1796-ban tornyot építettek, amit 1825-ben megmagasítottak. 1817-ben a szentély mellé sekrestye készült. 1832-ben tűzvész pusztított, megrepedt a hajó boltozata. A 19. század közepére igény vetődött fel a homlokzat dísztelensége miatt. 1850 és 60 között klasszicizáló és neobarokk, majd 1885 és 86 között eklektikus stílusban plasztikusabbá, díszesebbé, tagoltabbá tették a homlokzatokat. Az ablakok köré neobarokk keret, tagozatok, ornamentikák készültek, hogy oldják a sivár, szigorú megjelenést. Neoreneszánsz oszlopos kapuzata 1885-ben készült. 1936-ban egy felújítás alkalmával kisebb változtatásokat végeztek rajta, ekkor készült el mostani formájában. A templom a város legrégebbi épülete és legértékesebb látványossága. Homlokzati síkjából jelzésszerűen kilépő tornya 51 méter magas. 
(Bajkó Ferenc)

Nyíregyháza
vissza

Múzeumfalu

A múzeum a megye jellegzetes tájait, a Nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományait mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.
A múzeumfaluban rendszeresek a kézműves bemutatók, június végén általában iskolásoknak szerveznek kézműves és hagyományőrző napközis táborokat, "jeles napokon" egész napos folklór bemutatókat. Állandó nagyrendezvény a május 1-jei majális, a május végi pünkösd és az augusztus 20-i Szent István-nap. Május végétől augusztus végéig hangversenysorozatot, minden vasárnap délelőtt református istentiszteletet tartanak a múzeum kisdobronyi templomában.

Nyíregyháza
vissza

Jósa András Múzeum

A megye legrégibb, 1868-ban alapított közművelődési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselő megyei múzeum. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tiszti főorvosa alapozta meg. A nyíregyházi Jósa András Múzeum a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatóságának központi intézménye. Egyben az ország egyik legrégibb múzeuma.

A múzeum alapítója dr. Jósa András vármegyei főorvos, korának kiváló koponyája, „amatőr” régész, akinek tevékenysége meghatározta a múzeum létét is.

Gyűjteményei: régészeti, néprajzi, helytörténeti, művészettörténeti, iparművészeti, numizmatikai.

Állandó kiállítások: Jósa András-, Benczúr Gyula-, Krúdy Gyula- emlékkiállítás; A nyíregyházi huszárezred története; XVI-XVII.sz.-i pénzforgalom a megye területén.

Időszaki kiállítások: Barbárok a Birodalom peremén; Utak a múltba – az M3-as autópálya régészeti leletmentéseinek anyaga; Zsák Zoltán fotográfus emlékkiállítása található.

Nyíregyháza
vissza

Történelmi belváros

A reformkorban a város levetette feudális láncait és az országban az elsők között váltotta meg magát. A vasút magával hozta a város felemelkedését és megyeszékhellyé válását. Nyíregyháza a 20. században óriási fellendülésen ment keresztül, amely napjainkig töretlenül halad. A város felvirágzása néhány nemzedék alatt a nyírségi csodák között a legnagyobb csoda.
A dualizmus korában lüktető, pezsgő várossá növi ki magát Nyíregyháza. Kaszinók, szalonok, báltermek, színház, nyüzsgő terek szerte mindenhol, virágzik a város. A trianoni határmegvonás óta fontos kultúrmissziót tölt be itt a végeken. Nyíregyháza volt Krúdy Gyula ihletet adó oázisa, Váci Mihály imádott szőke városa, itt született Benczúr Gyula, korának egyik legnagyobb festője. Sipkay Barna híres, publicista író szintén ezer szállal kötődött ehhez a városhoz.Apró terek hálójában fekvő város, Nyíregyházát méltán illteti meg oly régóta a terek városa cím. A terek, mint a múlt egy-egy darabja, emléket állítanak és emlékezésre bírnak. A terek, mint a város és lakói kollektív emlékezetének bástyái. Barátságok bölcsője, régi szerelmek emléke, apának galambokat kergető fiára vetett büszke pillantásait idéző kövek és fák. Hőseink, halottaink, szellemóriásaink, történelmi traumáink és dicsőségünk lenyomatai, büszkeségünk, identitásunk forrásának jelképei. Huszárok, sárkányölő hősök, az elnyomók ellen lázadók, gyönyörű múzsák és Vénuszok, írók, költők, festők, nemzetünk nagyjai, a legnagyobb magyarok emlékezete itt fut össze. 

Nyíregyháza
vissza

Sóstó

Gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely Nyíregyháza központjától alig 6 kilométerre. Nevét a két részre osztott, sós vizű szikes taváról kapta. 1927-ben hatóságilag is gyógyfürdővé nyilvánították Sóstófürdő néven. Kiterjedése 47 hektár.

A tó a terület legmélyebb pontját kitöltő, 9.2 hektáros víztükör. Átlagos mélysége 1.5 méter, legnagyobb mélysége 2.9 méter. A tó vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva. Már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven. Jósa András szerint a tó vize meggyógyít. Sóstó – különleges hangulata, a tiszta erdei levegő, a jótékony hatású gyógyvíz, a fürdőzésre, csónakázásra csábító selymes vizű tó miatt – mindig is kedvelt kirándulóhely volt. Ebből a hangulatból a hely máig sokat megőrzött. Köszönhető ez a szép természeti 

környezetnek, a műemléki épületeknek és az 50 fokos termálvíznek, amely az utolsó magyar tengernek, a Pannonnak a 800 méteres rétegsoraiból buzog fel.

Legszebb épületei a Sóstógyógyfürdő szimbólumának is számító műemlék, a Víztorony, ahol ma a Tourinform Iroda működik; a legendás Svájci Lak; a város első gyógyfürdőjeként megépült Fürdőház és a 2003-ban felújított, eredetileg szállodának épült, most vigadóként üzemelő Krúdy Vigadó. Itt található a 24 hektáros Nyíregyházi Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu is.

Nyíregyháza
vissza

Aquarius élményfürdő, parkfürdő, fürdőház.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen belül található az úgynevezett Sóstó, ami a város pihenőövezetét takarja. Sóstón tófürdő, parkfürdő, élményfürdő és fürdőház is található. 
A Sóstói tó északi része a csónakázótó, a déli a tófürdő.
A 2000 négyzetméteres parkosított területen egy gyógymedence (34 °C), és egy gyermek csúszdával és vízi gombával kialakított gyermekmedence várja a strandolókat. A tófürdő 1325 vendéget fogadhat egyszerre.

Aquarius Élményfürdő 
2005. október végén nyitotta kapuit az Aquarius Élményfürdő. Az Aquarius három részre tagolódik: termálvilág, élményvilág és gyermekvilág. A termálvilágban kültéri és beltéri gyógyvizes medencék működnek, élményelemekkel felszerelve. Az élményvilág a fiatalabbakat célozza meg, hiszen itt található többféle csúszda, hullámmedence, vadvizeket idéző sodrófolyosó. A gyermekvilágban eltérő vízmélységű medencékben fürödhetnek a legkisebbek.

Fürdőház
A " SÓSTÓ FÜRDŐHÁZ-PANZIÓ " műemlék épület az első városi gyógyfürdő volt. Pazár István tervei alapján, már vízvezetékes rendszerrel, 8 szobával és 6 káddal 1911-től működött, majd 30 év viszontagságai után 2000-ben nyílt meg újra a gyógyulni és pihenni vágyók előtt. A tetőtérben kialakított panzióban jelenleg 12 kétágyas szoba, 2 háromágyas, 2 egyágyas szoba, családok részére pedig 2 apartman áll rendelkezésre.

A kényelmesen, modern bútorokkal berendezett szobákhoz zuhanyzó, WC tartozik, minden szobában minibár, rádió, TV és telefon van. A panzió előtt parkoló található, amelyet vendégeink térítésmentesen vehetnek igénybe. Az egykori kabinok helyét - amelyekben a tó termálvizével töltött fakádak álltak - ma gyógyvizes medence, pezsgőfürdő, szauna foglalja el.