Nyírbátor
Nyírbátor
vissza

Báthory várkastély

A várkastély a magyar történelem egyik legjelentősebb családjának, a Báthori  családnak volt a ősi fészke, amelyet a XIV-XV. században építettek. A Bátori család elválaszthatatlan része lett Magyarország és Szabolcs vármegye történelmének. Valószínűleg e kastély falai közt folytak az Erdély és Magyarország egyesítéséről folyó tárgyalások Fráter György és Ferdinánd király képviselői között, és végül itt köttetett meg 1549-ben a nyírbátori egyezmény, amely kimondta a két országrész újraegyesítését. A vár területe 60 x 80 m volt, ezen belül, a középső udvar körül több önálló palotaszárny és épület helyezkedett el, az egészet palánk és árok övezte. Az északi oldal közepén helyezkedett el az épületegyüttes leglátványosabb tagja, az északi palota, amelynek maradványait használták fel 1730-ban a magtár építésekor. Ez az épület a várkastély egyetlen olyan része, amely falaiban középkori maradványokat őriz, pusztulása előtt is állapotában is legalább három szintből állt. Egészen a 18. századig a kastély jelentős szerepel bírt, ezt követően azonban magtárrá alakították át. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet. A rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélynak ezt az épületrészét 2006-ban újjáépítették. Itt kapott helyett a Báthori Panoptikum, amely a Báthori család korát és legendáit eleveníti meg. 45 figura élethű nagyságban jeleníti meg a XVI – XVII. század legfontosabb történéseit.

Nyírbátor
vissza

Sárkány fürdő

Nyírbátor termálvizét 2003-ban megvizsgálták, és először ásvány- majd gyógyvízzé minősíttették. Erre a termálvíz bázisra alapozva épült fel a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő. A fürdőkomplexum két részből áll: egy nyári öltözőből és a hozzá tartozó kültéri medencékből, valamint egy télen is üzemelő wellness és gyógyfürdőből. Az utóbbiban jól elkülönített, külön is elérhető részlegek kaptak helyet. A fedett fürdőben két különböző hőmérsékletű gyógymedence, egy feszített víztükrű úszómedence, egy állítható víz¬mélységű gyermek- és tanmedence, valamint két jakuzzi várja a látogatókat. A wellness szolgáltatásokra vágyók a finn- és infra szaunák mellett a gőzkamrát, aromaterápiát, sókamrát és masszázst is kipróbálhatják. A gyógyvíz értékét is kiaknázva a gyógykezelő részlegben ma már 14 szolgáltatás vehető igénybe, köztük súlyfürdő, szénsavas fürdő, tangentor, orvosi gyógymasszázs, parafangó, fizioterápia, krioterápia, valamint csoportos víz alatti gyógytorna.
A nyári időszak nagyobb forgalmának megfelelő színvonalú ellátása érdekében készült el az 1 000 férőhelyes különálló nyári öltözőépület, amely impozáns látványt nyújt a fürdő mellett található hét hektáros horgásztóról is. A meleg napokon a látogatókat összesen hat kültéri gyógy-, úszó-, gyermek- és élménymedence várja csúszdákkal, élményelemekkel, jakuzzival. A fürdőfejlesztéssel párhuzamosan megépült egy minden igényt kielégítő, modern szolgáltatásokat nyújtó kemping is. A hagyományos sátorozók fogadásán túl a lakókocsival, lakóautóval érkezők is teljes ellátásban részesülnek. A játszótérrel, vizesblokkal ellátott komplexum 16 darab egyenként 4 férőhelyes apartman házzal is rendelkezik, amelyekben önálló fürdőszobák és hálószobák találhatóak. 

Nyírbátor
vissza

Minorita templom

A minorita templomot csakúgy, mint református templomot Báthori István építette a kenyérmezei győzelem után. A reformáció előretörésével a katolicizmus letűnőben van a XVI. században. Ennek hatásai Nyírbátorban is megvannak, ebben a korban a reformáció terjedésével a katolikus egyház működése megszűnik Nyírbátorban és elnéptelenedik a kolostor a templommal együtt. 1587-ben a templomot és a kolostort feldúlták és felgyújtották, amely szinte porig égett, a templom évszázadokon keresztül romokban állt. A kriptákat feldúlták, minden értéket elraboltak, sőt az elhunytak csontjait is kivonszolták és szétszórták. A támadás után a templom romokban állt, csak az északi oldalon levő falak meredtek árván az ég felé. Ezután 130 évig nincs római katolikus temploma Nyírbátornak. Felújítása 1717-ben indult el, amikor Kelemen Didák, minorita szerzetes megérkezett Erdélyből, hogy Károlyi Sándor Szabolcs megyei főispán támogatásával megkezdje a romok helyreállítását. A templom felszentelésére 1725-ben került sor. A kolostor újjáépítése 1733-ban indult meg és 1758-ban fejeződött be. Az épületegyüttest többször is javították, az egyik legjelentősebb 1957-ben volt, amikor az egykori kolostor épületben otthont kapott Báthori István Múzeum beköltözése előtt műemlékileg feltárják és helyreállítják a kolostorépületet. 1974. és 1978. között kerül sor a minorita templom műemléki feltárására és helyreállítására. 
A templom berendezései közül elsősorban az oltárok érdemelnek figyelmet, amelyek a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai közé tartoznak. 1731-ből származik a Passió vagy Krucsax oltár, amelyet vezeklésül, felesége lefejeztetését követően emeltetett Krucsay János Szabolcs vármegyei alispán. A négyszintes főoltáron a minorita szerzetesrend védőszentjei elevenednek meg. Jelentős továbbá a templom Pieta és Passió mellékoltára. 1775-ből származik a templom szószéke, amely szintén figyelemreméltó. 

Nyírbátor
vissza

Nyírbátori Református templom

Mátyás király uralkodása alatt a Magyar királyság és az Oszmán birodalom között fellángoltak a harcok, amely során a keresztény seregek minden addiginál nagyobb sikereseket arattak. 1479 őszén Kenyérmezőnél csapott össze a két hadsereg. A magyar haderőt Báthori István és Kinizsi Pál vezette. Báthori István vajda az ütközet előtt fogadalmat tett, miszerint ha Isten győzelemre vezérli a keresztény magyar harcosok csapatát, templomot emeltet majd a Mindenható dicsőségére Nyírbátorban. A portyázó török csapatok fölött győzelmet arató Báthori betartotta fogadalmát és a győzelemből származó zsákmányból két templomot is építtetett, melyből az egyik a nyírbátori református templom.
Magyarország egyik legmonumentálisabb késő gótikus, korai reneszánsz építészeti emléke a nyírbátori református templom, amelyet Johannes olasz mester tervezett. Eredetileg a Báthoriak családi kápolnának és temetkezési helynek szánták. A templom1488 és 1511 között épült. A Báthori család ecsedi ága a XVI. század közepén tért át az új kálvini hitre, s ezzel a város lakosságával együtt az eredetileg Szent György tiszteletére szentelt templom is reformátussá vált. Zsoltáríró Báthori István országbíró vitette át a templomépítő Báthori István síremlékét a református templomba a stallumokkal együtt, végrendelete intézkedett a végrendelkezőnek a templomban való eltemetéséről. Szarkofágját Báthori Gábor erdélyi fejedelem faragtatta, akit 1628-ban Bethlen Gábor ugyancsak itt temettetett el. A Református templom dél-nyugati sarka közelében áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. Készítői erdélyi ácsok voltak, amit az is bizonyít, hogy a torony szerkezeti formája, megjelenése és technikai kivitelezése, az igen magas fokú erdélyi faművesség jegyeit hordozza. Magassága meghaladja a 32 métert. A torony építésével egykorú a templom harangja. 2010-2011 között teljes körű rekonstrukciója után régió dicsfényében áll a monumentális református templom.