Kállósemjén
Kállósemjén
vissza

Kállay kápolna

A Kállay család 800 éves története Kállósemjén, Szabolcs vármegye és Magyarország számára is meghatározó volt. A Kállay család ősi fészke a Kállósemjénben lévő Kállay kúria volt, amely emléket állít a Kállay örökség számára.

A Kállay-kúriát megépítésétől egészen 1948-ig kizárólag a Kállay család birtokolta és lakta. Az épület a Nagykállóban található a régi vármegyeházával (egészen a 19. század közepéig Nagykálló volt Szabolcs vármegye központja) párhuzamosan épült, ugyanannak építőmesternek a tervei alapján. A kúria építésének az éve 1767. Sajnos az épület történetével kapcsolatban csak minimális forrás áll rendelkezésünkre, az is főként az 1920-as, 1930-ad évekből származik. 1922-ben Kállay Miklós, későbbi miniszterelnök hozzájut a kúriához és megkezdi az épület átalakítását. 
 
A kúria kertjében virágházak és zöldséges kertek álltak. A betonmonstrum víztorony helyén a Kállay-víztorony állt, amely szőlővel volt befuttatva. A kúria északi oldalában virágágyások, fák sorakoztak. A kertben a platánfasor mellett teniszpálya állt. Mára nyoma se látszik annak az akácfa rengetegnek, amelyet a családi hagyomány szerit Mária Terézia adományozott a Kállay Jánosnak. Magát a kúriát, a falakat lila akác borította, de a tövek gondozás hiányában 1948-ban kipusztultak.
A kúriát 1948 után használta az erdészgazdaság munkásszállásként, az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben vette birtokba terményraktár céljára. 1964-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemlékké nyilvánítja. Ma használaton kívül áll.

A Kállay kriptában vannak elhelyezve a Kállay család hamvai, köztük Kállay Miklósnak Magyarország miniszterelnökének hamvai is.