Bereg

Ember és víz örök harca

A Kárpát-medence ősi folyója a Tisza, amellyel szorosan összefonódott e vidék sorsa. A Tisza egyszerre oltalmazta, pusztította, élettel, termékeny árterekkel adományozta meg az itt élőket.

 

Az állandó bel- és árvizek hatására a folyók ölelésében létrejövő lápok évszázadokon keresztül nyújtottak menedéket a támadó hordákkal szemben. Ez az elzárt világ életet kínált a háborúban. A Szatmár-beregi vidék  elszigeteltségének és az oltalmazó vizeknek köszönheti, hogy fennmaradhatott középkori öröksége, megőrizhette értékeit, hagyományait, lelkületét. A vizek elvonultával pedig termékeny árterek jöttek létre, amelyeken egy sokszínű és egyedülálló gyümölcskultúra sarjadzott.

 

Kevés olyan erő van, mely alapjaiban képes átformálni egy vidéket és mérhetetlen károkat is képes okozni. Volt, hogy a Tisza ereje alatt megremegtek és átszakadtak a gátak, majd féktelen haragja elsöpört mindent, ami az útjába került. A Bereg apró falvaira az évszázadok során sokszor vetült rá a pusztítás árnyéka.

Többek között szóltam én hozzájok:


„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”

Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

(Petőfi Sándor, 1847).

 

A szabadságharcok bölcsője

A XVI. század Magyarország romlásának évszázada.  A Mohácsi csatavesztést követően az ország három részre szakadt és a Kárpát-medence sorsa hosszú évszázadokra megpecsételődött. A török birodalom, a Habsburg Monarchia és az Erdélyi Fejedelemség közé ékelődve a Felső-Tiszavidéken egy olyan ütköző terület jött létre, ahol kis erőeltolódás is hatalmas változásokat idézett elő. Ez lett a mindenki és a senki földje. Ebben a sötét korban ez vidék vált a szabadságharcok bölcsőjévé. Ez volt a forrása Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György által vezetett szabadságharcoknak, itt találtak menedéket Thököly bujdosói, itt toborozta kurucait II. Rákóczi Ferenc.  1703-ben itt lobbant lángra a tiszaháti felkelésből kiindulva a Rákóczi szabadságharc. Ez volt a kora újkori magyar rebellió fellegvára.

 

Középkori templomok földje

Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben ezek a kis középkori templomok, amelyek ékszerdobozai ennek a mesés világnak. Ezen a vidéken a szegénységből és az elszigeteltségből eredően páratlan szépségű templomokat őrzött meg a múlt.